Úvod / Nyitóoldal
   
 
Oto Psenak  2017-10-06   288
Ezekben a napokban ünnepeltük volna Steiner Gábor születésének 130-ik, tragikus halálának 75-ik évfordulóját ha 1989-ban nem fordul egyet a világ. Az addig régiónk egyik legkiemelkedöbb személyiségének tartott kommunista vezetö neve mára feledésbe merült, a buchenvaldi koncentrációs tábor szögesdrót kerítésén elszenvedett mártírhalála devalválódott, munkássága idöszerüstlenné vált. Ki volt Steiner Gábor?  


1887. szeptember 9-én, szegény család gyermekeként született Komáromban. Nyomdásztanonc éveinek leteltével Budapestre indult munkát keresni. Pesten egy kisebb nyomdában helyezkedett el. Tagja lett a nyomdászok szakszervezetének, Az 1918 évi őszirózsás forradalom után tevékenyen részt vesz a Magyarországi Kommunista Párt megalakításának szervezésében. A Magyar Proletárdiktatúra kikiáltása után
kinevezték Budapest közellátási biztosává. A Tanácsköztársaság bukása után 1919 aug. 1-je után elfogták és halálra ítélték. 1919 szeptemberében haza szökött szülövárosába. Egy Komáméi nyomdában mint szedő dolgozott és tevékenyen bekapcsolódott a Szociáldemokrata Párt munkájába. 1921-ben megszervezte a kommunista párt helyi csoportját. Beválasztották a városi képviselőtestületbe, 1921 júniusában beválasztották
a Kommunista Párt kerületi szűkebbkörű bizottságába.

Népgyűléseket szervezett a komáromi, újvári és galántai járás zsellérei körében. A gyűléseken résztvevő proletártömegeket élesen a fennáló csehszlovák rezsim ellen hangolta, csakhamar magára vonta a hatóságok figyelmét. 1924 végén népgyűlési beszédeiért kétévi börtönre ítélték. Az 1925-ben megtartott nemzetgyűlési választásokon az érsekújvári választókerületben Major István mellett Steiner Gábor nyert mandátumot a prágai parlamentbe így mentelmi joga folytán nem kényszerült büntetésének kitöltésére. Erre csak a későbbi
években került sor, amidőn a parlament megfosztotta mentelmi jogától.

1929-ben, a CSKP V. kongresszusán támogatta a Klement Gottwald-féle szárnyat és maga is tagja lett a pártvezetőségnek. Továbbra is Dél-Szlovákia magyarajkú földmunkásait szervezte. 1932. június 3-án a következőket mondotta parlamenti beszédében:  „Vannak falvak, ahol kenyeret hónapszámra nem látnak. Rongyosan, mindenből kifosztva, vádlóan áll önök előtt az éhségvidékek magyar lakossága. Önök a bűnösök! Az önök elnyomó rablópolitikája taszította őket abba a helyzetbe, amelyben sínylődnek."

1930-ban a CSKP Szlovákia területi vezetőségébe választják Steiner Gábort. A kommunisták által szervezett-szított éhségsztrájkok 1931. május 25-én a kossúth-i sortűz-kor torkolnak véres fináléba.

Csaknem teljesen ismeretlen Steiner Gábor tevékenysége a spanyol polgárháborúba jelentkező csehszlovák önkéntesek szervezésében. Steiner vezetésével Pozsonyban müködött az a konspirációs iroda, amely biztosította a kiutazók ideiglenes elszálásolását és papírokkal való ellátását.

Az 1935. évi parlamenti választásokon beválasztották a szenátusba. 1938-ban a párt — tekintve, hogy jól bírta a német nyelvet — kiküldte a szudéta vidékre mozgósítani a párt németnyelvü híveit. Utolsó fontos pártmunkája a dél-szlovákiai dolgozók tornóci békemanifesztáclójának megszervezése volt, mely 1938. szeptember
4-én zajlott közel 10 000 résztvevővel. 1938. október 9-én pártutasításra Pozsonyból Prágába utazott, ahol tevékeny részt vett a külföldre irányított pártfunkcionáriusok útjának megszervezésében. 1939. március 30-án, amikor a prágai szovjet követségről érvényes útlevéllel a kezében távozott, hogy a Szovjetunióban emigráljon, a német Gestapó emberei letartóztatták. Hat hónapig a prágai pankráci börtönben tartották fogva, onnan a drezdai és a dachani, majd a buchenvaldi koncentrációs táborba hurcolták az akkor már súlyos beteg Steinert. A kínzó fájdalmakat nem bírva 1942. október 8-án a tábor szögesdrót kerítésére vetette magát  mire az örök agyonlőtték.
 
Az 1987-es centenáriumra az SZLKP KB Párttörténeti Intézete Komáromba területi konferenciát szervezett Steiner Gábor életéről, kiadványokat é dokumentumfilmeket forgattak. Megjelent Zdena Holotíková Steiner Gáborról 1963-ban írt könyvének második kiadása. Steiner Gábor nevét viselte Dél Szlovákia legjelentösebb ipari üzeme a komáromi hajógyár, a keszegfalui földműves-szövetkezet a komáromi magyar tannyelvű alapiskola. Szülövárodában szobrot emeltek neki.


Az alábbiakban az 1987-es konferencián elhangzott elöadás szövegét, valamint a Csemadok Galériában ´bemutatott tárlat ismertetöjét közöljük.

 
 
 
 

Steiner Gábor - Kronológia a Watson.sk-n:
 
 
 

The index.php: SIZE[b]: 20,280 MODIFIED: 2017.11.07 21:02:28.MD5: 6524a2f9a562497f53e5508fd98f73c1 STATUS: OK