Úvod / Nyitóoldal
   
 
Oto Psenak  18-07-31   666  
0
2010-ben jelent meg "Magyar-magyar interdiszciplináris kutatások, intézményi együttmüködések lehetösége" címmel az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság kiadványa (letötlthetö itt) amelyben az eddigi legteljesebb áttekintést találjuk a Szlovákiai magyar tudományosság eredményeiröl. A tanulmányt Tóth Károly állította össze, közreműködtek Bárczi Zsófia, László Béla, Liszka József, Mészáros András, Mészárosné Lampl Zsuzsanna, H. Nagy Péter, Öllös László, Sándor Anna, Simon Attila, Vančo Ildikó. Szakmailag véleményezte Bauer Győző.  


A tudományos intézményrendszer

Szlovákiában - illetve korábban Csehszlovákiában - több évtizeden keresztül nem alakult ki olyan intézményi rendszer, amely az itt élő magyarság tudományos életének keretét alkothatta volna. Az 1930- as években ugyan az ún. Masaryk Akadémia (Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság) látott el több-kevesebb (de inkább kevesebb!) sikerrel tudományszervezési feladatokat, 1945 után azonban a szlovákiai magyaroknak semmilyen tudományos intézménye nem jöhetett létre, noha 1968-ban, illetve 1989-ben (még a rendszerváltás előtt) voltak ilyen irányú komoly kísérletek (1988- 89-ben a Madách Könyvkiadó által kiadott Új Mindenes Gyűjtemény évkönyv szerkesztőbizottsága komplex tervezetet dolgozott ki).

Az 1989-es rendszerváltás után megindult egy olyan tudományos műhelyszerveződési folyamat, amely a több évtizedes lemaradást próbálta pótolni. A létrejövő intézmények mind civil alapon szerveződtek, állami támogatás nélkül, önerőre, belső erőforrásokra és alapítványi támogatásokra alapozva a működésüket. A Csemadok keretében, valamint abból később önállósulva megalakultak Pozsonyban a szakmai társaságok (1989-1991), beleértve a Csehszlovákiai (később Szlovákiai) Magyar Tudományos Társaságot, a Magyar Folklórszövetséget, az Ének-zenei Társaságot, a (Cseh)Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaságot (később Komáromban), a Népzenei Adattárat Dunaszer- dahelyen stb. Pozsonyban létrejött a kisebbségkutatást és annak nemzetközi vonatkozásait is felvállaló Márai Sándor Alapítvány (1990), Somorján megalakult a Bibliotheca Hungarica szlovákiai magyar könyvtár (1991), Pozsonyban a történeti, demográfiai és nyelvészeti kutatásokat felvállaló Mercurius Csoport - később: Társadalomtudományi Kutatócsoport (1991), Gután a regionális gazdasági kutatásokat is felvállaló Civitas Alapítvány (1993).

1997-ben Pozsonyban megalakult a Szlovákiai Magyar Professzorok Klubja mint független, informális egyesület, amelynek tagja lehet minden szlovákiai magát magyarnak vagy magyarnak is valló egyetemi tanár, docens és tudományok doktora. 1998-ban széles körű társadalmi támogatottsággal jött létre a Selye János Kollégium. A falak nélküli Láthatatlan Kollégium a magyar nyelvű szakmai ismeretek nyújtásával kívánt hozzájárulni a szlovákiai magyar értelmiségi elit megteremtéséhez. A kollégiumban a hallgatók a Szlovákiai Magyar Professzorok Klubja tagjainak és magyarországi egyetemi tanárok segítségével elismert nyugati egyetemeken elfogadott tutoriális rendszerű képzésben vehettek részt, amely lehetővé tette a kiemelkedően tehetséges magyar egyetemisták felkarolását, a szakterület magasabb szintű megismerését, az idegen nyelv tökéletesebb elsajátítását, a személyes tanár-diák kapcsolat kiépítését. Célja az értelmiségképző elit, vagyis a jövendő magyar egyetemi oktatók, tanárok kinevelése és szlovák egyetemekre való bejuttatása, valamint egy leendő önálló magyar egyetem oktatói karának kialakításához való hozzájárulás volt.

1996-ban egyfajta tudományos kőintézményként megalakult a Fórum Kisebbségkutató Intézet, amely a szociológiai, történeti, etnológiai, politológiai és gazdasági kutatásokon túl az 1918 utáni (cseh)szlovákiai magyar kulturális örökség dokumentálására is vállalkozott (alintézményei: Bibliotheca Hungarica, Etnológiai Központ, Szlovákiai Magyar Levéltár). 2001-ben jött létre a Gramma Nyelvi Iroda, amely az MTA által szervezett határon túli szociolingvisztikai kutatásokkal foglalkozó hálózat tagjaként működik.

Helytörténeti, regionális kutatási ambíciókkal alakultak meg olyan társaságok, amelyek fontos szerepet vállaltak a helyi és regionális tudat ápolásában (Henszlmann Imre Helytörténeti Társaság, Kassa; Kulturális Antropológiai Műhely, Tornaija; Mátyusföldi Muzeológiai Társaság, Boldogfa; Gömör-Kishonti Múzeumegyesület, Rimaszombat stb.).

Mindezen intézmények közös célja az volt, hogy szervezeti keretet, hátteret és anyagi erőforrásokat biztosítsanak a korábban is működő és komoly tudományos eredményekkel büszkélkedő szlovákiai magyar kutatóknak.

Mindamellett a felsorolt tudományos műhelyek széles körű publikációs tevékenységet folytatnak, konferenciákat és szakmai találkozókat szerveznek. A Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában 1999-ben megindult a szlovákiai magyar tudományos élet első magyar nyelvű folyóirata, a Fórum Társadalomtudományi Szemle, amely negyedévente jelenik meg és minden társadalomtudományi diszciplínát átfog. Szlovákiában jelenleg egyetlen irodalomtudományi folyóirat jelenik meg, a Partitúra (2005). Kiadását a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara biztosítja, a kéziratok beszerzését, gondozását és nyomdai előkészítését a fiatal kutatókat tömörítő Sambucus Irodalomtudományi Társaság végzi. A Selye János Egyetem Tanárképző Kara kiadásában jelenik meg az Eruditio-Educatio című tudományos szakfolyóirat. Tudományos igényű írásokat jelentet meg még az Irodalmi Szemle, a Kalligram, a Szőrös Kő és az Opus.

Az 1990-es évek második felében felerősödött a magyar nyelven oktató vagy a magyar nyelvi kulturális identitáshoz is kapcsolódó egyetemek, egyetemi karok és tanszékek tudományos munkája Pozsonyban, Nyitrán, Brünnben, Prágában, Besztercebányán, Eperjesen, Komáromban.

A kulturális örökség feltérképezése, dokumentálása és megőrzése terén, illetve a muzeológia és levéltári tevékenység tekintetében fontos szerepet játszanak a megyékhez tartozó járási múzeumok, a 2002-ben a Szlovák Nemzeti Múzeum keretében létrejött Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma Pozsonyban, illetve a Vágsellyei Állami Járási Levéltár, az egyházi alapítású rimaszombati székhelyű Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Tudományos Gyűjteménye, a komáromi székhelyű Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Levéltára, illetve a Csema- dok Népművelési Intézetének Népzenei Adattára, a Fórum Kisebbségkutató Intézet keretében működő Bibliotheca Hungarica. Az utóbbi az 1918-tól (Cseh)Szlovákiában megjelent magyar írásbeliséget gyűjti (könyvek, folyóiratok, lapok, kisnyomtatványok, plakátok, intézményi iratanyagok, egyéni hagyatékok stb.).

Szlovákiában a művelődésnek, oktatásnak szervezett, összehangolt és összefüggő kutatása nem folyik. Viszont a magyar kisebbség oktatásának kérdéseivel több tanulmány, tanulmánykötet, könyv is foglalkozik. Ezek elkészítésének és megjelentetésének ösztönzője az elmúlt időszakban a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet, a szlovákiai magyar oktatáskutatás összefoglaló monográfiájának tekinthető a Magyarok Szlovákiában sorozat Oktatásügy (1989-2006) című kötete. Szakmai szempontból az oktatásügy tekintetében fontos szerepet töltenek be a Katedra és a Pedagógusfórum szakmai lapok.

Amellett, hogy a fentebb felsorolt tudományos intézmények eredményeiket saját kiadású publikációikban is közzéteszik, a tudományos eredmények publikálása terén több kiadó is jeleskedett (Lilium Aurum Könyvkiadó, Kalligram Kiadó, Madách-Posonium Kiadó, Nap Kiadó, Plectrum, AB Art stb.).

A szlovákiai magyar tudományos intézmények és kutatók szerves részét képezik az egyetemes magyar tudományosságnak. Aktívan bekapcsolódnak a Magyar Tudományos Akadémia munkájába is, szakterületek szerint szoros kapcsolatok fűzik őket az MTA szakmai intézményeihez. Három szlovákiai magyar külső tagja (Bauer Győző, Dusza János és Hulkó Gábor), illetve 125 külső köztestületi tagja van azMTA-nak.

Mára a szlovákiai magyar tudományos intézményrendszer kialakult, létezésének minden bizonytalan eleme ellenére sok tekintetben bizonyította létjogosultságát, megfelelő emberi és szakmai erőforrással, kapcsolati tőkével és nemzetközi (nem csupán magyarországi) elismertséggel rendelkezik.

Az intézményrendszer tipizálása:

  1. Akadémiai-egyetemi szféra - állami költségvetési intézmények (egyetemek, múzeumok, levéltárak), ezek azonban nagyobbrészt inkább egyéni teljesítmények (leszámítva a komáromi Selye János Egyetem, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara, valamint a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Hungarisztikai Tanszéke, illetve a pozsonyi Magyar Kultúra Múzeuma tevékenységét).
  2. Civil kezdeményezésből létrejött országos hatáskörű nonprofit tudományos intézetek és műhelyek (Fórum Kisebbségkutató Intézet - Somorja, annak Etnológiai Központja, Komárom; Gramma Nyelvi Iroda - Dunaszerdahely; Mátyusföldi Muzeológiai Társaság - Boldogfa; Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport - Pozsony; Szlovákiai Magyar Professzorok Klubja - Pozsony stb.).
  3. Helyi és regionális tudományos egyesületek (Kulturális Antropológiai Műhely - Tornaija; Gömör-Kishonti Múzeumegyesület - Rimaszombat stb.).
  4. Egyházi alapítású intézmények (Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Tudományos Gyűjteménye - Rimaszombat; Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Levéltára - Komárom).
  5. A természettudományok terén (főleg az orvostudományokban és műszaki tudományokban) a Szlovák Tudományos Akadémia és az egyes egyetemi katedrák keretében tevékenykedő kutatók együttműködése a megfelelő magyarországi partnerintézetekkel az akadémiák közti együttműködés és államközi szerződések alapján történik. A szlovákiai magyar természettudósokat összefogó szervezett intézményi keret a multidiszciplináris Szlovákiai Magyar Professzorok Klubján kívül nem alakult ki.

Az intézményrendszer erősségei:

Az intézményrendszer gyengeségei:

Együttműködések Magyarországgal, a többségi nemzet kutatóival, Kárpát-medencei és nemzetközi szinten

Az elmúlt időszakban az együttműködések széles skálája alakult ki intézményeink között. Ezek felsorolása a terjedelem miatt szinte lehetetlen, ezért csak jelzésszerűen vállalkozunk annak bemutatására, hogy milyen intenzív a kapcsolattartás és az együttműködés. Az eredmények azt is bizonyítják, hogy felkészült kutatógárda és intézmények vesznek részt a nemzetközi projektek végrehajtásában, amelyeknek fontos hazai és nemzetközi publikációs hozadéka is van. Ezek a kapcsolatok nem alkalomszerűek, a projektszinten is végrehajtott kutatások, konferenciák, publikációk szélesítik és ösztönzik a hosszú távú együttműködést, kutatói, intézményi partnerkapcsolatokat, újabb és újabb együttműködést ösztönöznek.

A fentebb vázolt intézmények és műhelyek (a természettudományokban az egyének) nagyon sokrétű kapcsolatot ápolnak a hazai, a magyarországi, a Kárpát-medencei és nemzetközi egyetemi és tudományos intézményekkel.

Az egyetemek közötti együttműködések típusa: kutatói együttműködés, oktatói együttműködés, tartalma: közös projekt, konferencia, könyvkiadás, oktatócsere. így került sor több fontos konferencia megszervezésére: I-IV. Magyar tudományosság a Felvidéken 2005, 2006, 2007, 2008 (Nyitra); 15. Élőnyelvi konferencia (Párkány), 2008; „Oktatás-Tudomány-Társadalom” (Komárom) 2009; Nemzetközi visegrádi projekt 2006-2007; Nemzetközi visegrádi projekt 2007- 2008. A Konstantin Filozófus Egyetem és a Magyar Nyelvtudományi Társaság közös kiadásában jelent meg Bauko János: Ragadványnév vizsgálatok kétnyelvű környezetben című munkája 2009-ben.

Egyetemeinken több olyan projekt is fut (VEGA, KEGA stb.), amely irodalom- és történettudományi, valamint pedagógiaididaktikai és pszichológiai kontextusba illeszkedik. Illetve olyan projektek is indulnak, amelyekben részt vesznek a hazai irodalom- tudomány neves képviselői. Ezek közül kiemelendő a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara és a Selye János Egyetem Tanárképző Kara közös akadémiai (MTA) projektje, amelyen belül egy szakcsoport például a szlovákiai magyar folyóirat-kultúra feldolgozására, rendszerezésére, a folyóiratok által működtetett kánonok és a kánonközi tér leírására stb. tesz kísérletet (2010-ben). A Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán 2006-ban a szlovákiai szociológiában egyedülálló ifjúságszociológiai kutatások indultak.

Egyetemeinken jelen pillanatban is több olyan konferenciaszervezési projekt fut, amely a szakmai kérdések színvonalas megvitatását tűzte ki célul. Ezek közül talán azok a legfontosabbak, amelyek egyetemközi és nemzetközi viszonylatban gondolkodnak.

A tudományos műhelyek nagyon sokrétű kapcsolattal rendelkeznek a Kárpát-medencében. A Fórum Kisebbségkutató Intézet nemzetközi kapcsolatai elsősorban magyarországi, romániai, szerbiai, csehországi, lengyelországi, balti államokbeli, finnországi, ausztriai és németországi partnerintézményekkel, kutatókkal valósulnak meg. Egyre jelentősebb a határon átnyúló kapcsolatok vizsgálata az MTA Regionális Kutatások Központja (RKI<) intézményeivel közösen. A szakrális kisemlékek kutatása terén közös konferenciák: 2002-ben Komáromban a Kisemlékkutatók XV. Nemzetközi Konferenciája; a jelenleg is zajló Kárpát-medencei közös digitális szakrális kisemlék-adatbázis kiépítése; közös kiadványok; az Etnológiai Központ szakrális kisemlék-kiállításának magyarországi sikere. 2002-ben került megrendezésre Komáromban a 12. Nemzetközi Etnokartog- ráfiai Konferencia (magyar, osztrák, német, cseh, francia, brit, holland részvétellel), illetve Liszka József szlovákiai magyarokról szóló néprajzi szintézisének magyar, szlovák és német nyelvű kiadása volt mérföldkő (Liszka József: Szlovákiai magyarok néprajza - 2002), amelyet a magyarországi és romániai egyetemeken is tankönyvként, illetve kötelező olvasmányként hasznosítanak. A néprajz/európai etnológia terén mindenképpen megemlítendő az Etnológiai Központ nemzetközi szerkesztőbizottsága által felügyelt évkönyve, az Acta Ethnologica Danubiana, valamint L. Juhász Ilona modern szemléletű kötetei (Rudna I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - 2002; „Fába róva, földbe ütve..!’ A kopjafák/ emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál - 2005). A politológia és politikafilozófia terén kiemelkedő teljesítmények születtek Öllős Lászlótól (Emberi jogok - Nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - 2006; Az egyetértés konfliktusa. A Magyar Köztársaság alkotmánya és a határon túli magyarok - 2008), a szociológia területén Mészá- rosné Lampl Zsuzsannától (Vállalkozások és vállalkozók 1989 után - 1999; Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - 2007; Magyarok és szlovákok - 2008), a történettudományban pedig Simon Attilától (Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - 2008; A szlovákiai magyarok történetének válogatott bibliográfiája 1990-2002 - 2004) és Popély Árpádtól (A (cseh)szlo- vákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - 2006). Számos dokumentumgyűjtemény született: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez 1. - 2008; 1968 és a csehszlovákiai magyarság - 2008; Magyarok Szlovákiában II. kötet, Dokumentumok, Kronológia (1989-2004) - 2004 stb., illetve bibliográfiai feldolgozások láttak napvilágot: Végh László (szerk.): A Bibliotheca Hungarica (cseh)szlovákiai magyar könyvgyűjteményének bibliográfiája (1918-2000), 1—II kötet - 2000; A Bibliotheca Hungarica (cseh) szlovákiai magyar folyóirat-gyűjteményének katalógusa (1918-2002) - 2002. Az intézet évek óta három nyelven, digitális formában Szlovákiai magyar adatbank címen az interneten is megjelenteti gyűjteményeit (www.foruminst.sk). 2007-2008-ban három részből álló nemzetközi konferenciasorozat zajlott Szlovákiában és Magyarországon a kisebbségi önkormányzati modellekről Petőcz Kálmán szervezésében. Három fontos Kárpát-medencei kutatásban vett részt az intézet, a Mozaik 2001-ben, a K+F támogatások hasznosulása, illetve a Kárpát Panel kutatásban.

A demográfiai kutatások terén a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport végzett megkerülhetetlen elemzéseket, értékelte az 1991-es, illetve a 2001-es népszámlálási adatokat, valamint a vegyes házasságok kutatásával az asszimilációs folyamat meghatározó elemére hívta fel a figyelmet. Elsősorban Gyurgyík László munkáira gondolunk: Magyar mérleg (1993); Asszimilációs folyamatok a szlovákiai magyarság tükrében (2004). A műhely keretében Vadkerty Katalin levéltári adatokra alapozva három kötetben tárta fel az 1945-49-es időszaknak a lakosságcserével, a reszlovakizálás- sal, a kitelepítésekkel és a deportálásokkal kapcsolatos kérdéseit: A reszlovakizáció (1993); A deportálások (1996); A belső telepítések és a lakosságcsere (1999).

Vannak komoly eredmények a filozófia terén is, Mészáros András könyve, A filozófia Magyarországon (2000) a magyar filozófiatörténeti kánon része, tankönyvként használatos a filozófiaoktatásban Magyarországon és Erdélyben egyaránt. A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona (2003), valamint ennek szlovák változata (Skolská filozófia v byvalom Hornom Uhorsku, 2008) pedig a szlovákiai magyar kultúrtörténeti kutatások fontos része. Németh István főként filozófiai művek fordítójaként ismert, egyéb publikációi többségükben szlovák nyelven jelentek meg. A szociálfilozófia területén tevékenykedik, főként a magyar filozófia történetét kutatja az egész Kárpát-medencére kiterjedően. Tagja a Recepció és kreativitás (NKFP 5/179/2001) című interdiszciplináris kutatócsoportnak. Mészáros András két alkalommal állította össze a szlovák Filozófia című szakfolyóirat magyar filozófusokat bemutató különszámát (1993,2009), amely szinte példa nélküli a szlovák-magyar tudományos kapcsolatokban.

A sor folytatható lenne, de a fentiekből is kitűnik, hogy beágyazott, korrekt, egyenrangú és hasznos együttműködési formákról van szó.

Kiemelt diszciplináris és funkcionális programok

  1. Történettudomány

Az intézményi háttérrel rendelkező, levéltári kutatásokra alapozott tervszerű szlovákiai magyar vonatkozású történeti kutatások jobbára a Mercurius Kutatócsoportban, illetve a Fórum Kisebbségkutató Intézet megalakulását követően az utóbbi egy évtizedben indultak meg Szlovákiában.

Mivel Dél-Szlovákia és a szlovákiai magyarok történetének több fejezete feldolgozatlan volt, az utóbbi évek kutatási projektjei leginkább az alapkutatások szintjét célozták meg: ennek köszönhetően született meg többek között a csehszlovákiai magyarság történeti kronológiája, a szlovákiai magyarok történeti bibliográfiája, kerültek publikálásra a szlovákiai magyarok történetére vonatkozó forrásgyűjtemények. Az egyes korszakok közül az eddig elvégzett kutatások alapján leginkább a szlovákiai magyarok történetének legproblematikusabb időszaka, vagyis az 1945 és 1948 közötti évek története: a lakosságcsere, a csehországi deportálások és a reszlo- vakizáció tekinthető feldolgozottnak. 2006-ban a Fórum Intézet és a budapesti 56-os Intézet közös projektjeként kerültek feldolgozásra az 1956-os forradalom szlovákiai vonatkozásai, ám a Szlovákiában folyó történeti kutatások jórészt még mindig esetlegesek és egyéni teljesítményeknek mondhatók.

Figyelembe véve a szlovákiai magyar történelemtudomány eddigi eredményeit, intézményi, személyi adottságait, illetve a társadalmi igényeket, a következő 3—5 éves időszakra a történeti kutatások alábbi három fő irányát tartjuk időszerűnek:

  1. Dialektológia, nyelvváltozatok
  1. Filozófia
  1. Európai etnológia/néprajz
  1. Szociológia

Az elmúlt időszak szociológiai alapkutatásait tekintve a Fórum Kisebbségkutató Intézetben végzett kutatások három lényeges dologban különböztek a Szlovákiában végzett többi szociológiai kutatástól: míg más szlovákiai kvantitatív kutatásoknál az elsődleges célcsoportot az ország lakossága képezi, ezen belül a szlovákiai magyarok csak részarányuknak megfelelően szerepelnek, az intézet kutatásai elsősorban a szlovákiai magyarokra irányultak (800-1000 megkérdezett). Ugyanakkor olyan kutatásokat is végez, amelyeknek célcsoportját a dél-szlovákiai vegyesen lakott járások szlovák és magyar lakossága képezi. Olyan témákat kutatott, amelyek egyáltalán nem, vagy csak marginálisan jelennek meg a szlovákiai szociológiában. Ezek a következők: a vállalkozói szféra kialakulása 1989 után, a vállalkozás létrejöttének makro- és mikrotársadalmi tényezői, a civil szféra finanszírozásának alakulása, a nemzeti identitás, a politikai identitás, a szlovák-magyar viszony, a kulturális fogyasztás, az egészségvédő és egészségkárosító behaviorális tényezők stb. Mivel az intézet a felsorolt témákat folyamatosan kutatja, a vizsgált jelenségeknek nem csupán a pillanatnyi állapotáról, hanem fejlődésükről, alakulásukról, dinamikájukról is megalapozott képpel rendelkezik.

  1. Demográfia
  1. Politikatudomány

A szlovákiai magyar oktatás tudományos kutatása eddig valójában az oktatás külső jegyeire (jog, statisztika, szervező és irányítás stb.) irányult. A továbbiakban az oktatáskutatásoknak a magyar nyelvű oktatás belső kérdéseire kellene összpontosítania. Szlovákiában a magyar kisebbségi oktatás fő stratégiai célkitűzései közé tartozik a többségi nemzet műveltségi szintjéhez való felzárkózás. Ez a középiskolai szinten mutatkozó több mint 10 százalékos és a felsőoktatásban több mint 40 százalékos lemaradás fokozatos kiküszöbölését jelenti. A magyar kisebbség el van maradva a többségi nemzet mögött a középosztályosodásban, a polgárosodásban. De azt is tudjuk, hogy középosztályosodás egyik hajtó ereje a továbbtanulás iránti igény. E problémakörből nehezen lehet kilépni anélkül, hogy ismernénk azokat a társadalmi mechanizmusokat, amelyekkel hatást lehetne gyakorolni arra, hogy a közép- és felső- oktatás tömegesedésének folyamatában a kisebbségi társadalomban a továbbtanulási igények gyorsabban nőljenek, mint a többségi társadalomban. Fontos lenne ismerni, hogy az oktatás expanziója milyen lehetőségeket kínál a kisebbségi társadalmak oktatásban kimutatható modernizációs tartalékainak gyors mozgósítására. Ezért van arra szükség, hogy a kisebbségi oktatáskutatási törekvések az oktatás terén meglévő modernizációs tartalékok fölélesztésére, kiszélesítésére és aktiválására irányuló feltételek kutatására irányuljanak. Ezek mindenekelőtt a tanulás és képzés iránti igények felkeltésével és a munkaerőpiac igényeinek célzott kielégítésével kapcsolatos kisebbségi, regionális kutatásokat jelentenek. A kisebbségi oktatás szervezése minden ország egységbe szervezett rendszerének keretein belül folyhat. E rendszerek európai harmonizálási folyamatának igazában még csak a kezdetén vagyunk, főként a tartalmi különbözőségek összehangolásának tekintetében. E folyamatban és az oktatás önkormányzatiságának kiszélesítésében rejlő lehetőségek feltárása a kisebbségi oktatás versenyképességének növelése szempontjából szintén oktatáskutatási terep lehet. Az oktatás szintjeinek tömegesedése, a növekvő tanulói és hallgatói létszám és főleg a munkaerőpiac által diktált képzettségek, szakképesítések megadásának és megszervezésének valódi terepei, úgy tűnik, nem a hagyományos egyetemek lesznek. A magyar kisebbségi társadalom polgárosodásának, középosztályosodásának felgyorsítása a harmadfokú szakképzés erőteljes kibontakoztatásától várható. A kisebbségi társadalom fő fejlődési vonala a szakképzésen keresztül vezet. Erre a szlovákiai magyar kisebbségi oktatás ma még nincs felkészülve. Ezen kérdések tisztázása nagyon igényli a felsőoktatás-kutatást. A kisebbségi oktatáskutatások általában interdiszciplinárisak, ezért ezen irányultságát azok a diszciplínák adják, amelyek alapján e kutatásokat végzik. Szlovákiában az egyetemeken, kutatási központokban adottak a szakmai, személyi feltételek a különböző diszciplínák alapján kisebbségi oktatáskutatások lefolytatására. Ezek is befolyásolják az oktatáskutatás főbb területeinek, terepeinek körülhatárolását. A kisebbségi oktatáskutatással szerte a világban foglalkoznak. Gazdag a szakirodalma is. Az utóbbi évtizedben a nemzetközi összehasonlító kisebbségi oktatáskutatás kiemelkedő magyar képviselője, Kozma Tamás közép-európai vonatkozású kutatási eredményei azok, amelyek alapjául szolgálhatnak és kiindulást jelenthetnek a szlovákiai magyar oktatás terén megfogalmazható kutatási stratégiához. A Kárpát-medencei magyar kisebbségi oktatáskutatás stratégiáinak kidolgozásához és a kutatások elvégzéséhez nélkülözhetetlennek tartjuk Kozma Tamás és kutatótársának bevonását. Az oktatáskutatásokat minden esetben nemzetközi színtérre kell vinni a kutatási tanulmányokban megjelenő kisebbségi problémáknak a nemzetközi tudományosság nyelvén való megjelenése érdekében. A kisebbségi oktatáskutatási témákhoz a magyarországi kutatókon kívül szlovák kutatókat is szükséges megnyerni. Erre a múltban már több példa is volt.

  1. Irodalomtudomány

Az MTA szerepe a határon túli tudományosság fejlesztésében

  1. Erkölcsi és szakmai támogatás

Az egész szlovákiai magyar tudományos élet szempontjából nagyon fontos a kutatók és az intézmények erkölcsi támogatása Magyarország részéről. Az a tudat, hogy valahol egyazon magyar tudományos élet részei, amely kifejezést nyer intézményi és szakmai elismerés szintjén is, meghatározó az egész intézményrendszer szempontjából. Mindezek terén az MTA részéről az elmúlt években nagyon pozitív viszonyulást tapasztalhattunk. Az intézményi kapcsolódások és formák egyre bővülő köre jó hatással volt az itteni tudományos munkára.

Ha erkölcsi és szakmai támogatásról beszélünk, akkor az eddigi gyakorlatnak megfelelően konferenciákra, az MTA rendezvényeire szóló meghívásokra, díjakra stb. gondolunk, hogy a publikációk eljuthassanak a megfelelő szakmai könyvtárakba stb. Arra, hogy a határon túli kutatási programokban vegyenek részt az MTA szakemberei, vagy ha erre lehetőség nyílik, közös programokat, illetve projekteket tervezzünk és valósítsunk meg. Hogy a fent említett területeken tevékenykedő szlovákiai kutatók és intézmények eddig elsősorban otthon és magyarul publikált eredményei eljuthassanak és megmérethessenek, a természettudósok munkájához hasonlóan, szakterületeik nemzetközi színterén is.

  1. Intézményi támogatás

a) Közvetlen támogatás. Mindenki számára világos, hogy a normatív intézményi támogatások kora lejárt, és az anyagi forrásokat tevékenységre, tehát projektekre lehet csak biztosítani. Ugyanakkor látni kell, hogy komoly, hosszú távon ható projekteket csak stabil intézmények tudnak megvalósítani - megfelelő szakmai háttérrel, infrastruktúrával stb. Ezt az ellentmondást próbálja oldani a javaslatunk, amely egyszerre célozza meg az intézmények hatékony és ésszerű működtetését, ugyanakkor a közvetlen támogatásuk lehetőségét is. A javaslatunk három pontból áll: (1) Az intézményi támogatások esetében fel kell állítani a támogatandó intézményekkel szembeni követelményrendszert, amely azután egy akkreditációs folyamatban érvényesül. Tehát csak akkreditált intézmények részesülhetnének intézményi támogatásban. Erre már volt kísérlet az elmúlt években, sajnos kudarcot vallott, ennek okait itt nincs mód kifejteni. Az akkreditáció lényege az, hogy csak olyan intézmények részesülhessenek intézményi támogatásban, amelyek már az eddigiek során bizonyították, hogy képesek fenntartani magukat, komoly szakmai, publikációs stb. felkészültséggel és eredményekkel rendelkeznek. (2) Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a támogatások anyagi forrásokat generáljanak, tehát hogy egyfajta kölcsönösségi viszony alakuljon ki az erőforrások biztosításában. Ezért javasoljuk, hogy 50 százalékos legyen a támogatott intézmény hozzájárulása a támogatáshoz. Ezzel lehetne ösztönözni az intézményeket arra, hogy ha az akkreditációs folyamatban bekerültek a támogatottak körébe, saját anyagi erőforrást is biztosítsanak a működésükhöz. Ez egy bejáratott rendszer és nagyon hatékony tud lenni. Egyben arra is jó, hogy ésszerűen és hatékonyan használják fel a támogatást. Ez a rendszer egyébként a támogatott érdekeit szolgálja: ha valamilyen oknál fogva megszűnne a támogatás, nem jelent az intézmény számára nagyobb megrázkódtatást. (3) A szlovák-magyar alapszerződés értelmében mind államközi szinten, mind pedig az akadémiák szintjén meg kell tenni minden lehetőt, hogy a szlovákiai magyar tudományos intézményiek) intézményi támogatását Szlovákia a szlovák intézményekhez hasonlóan biztosítsa.

Javaslatunk Szlovákiára vonatkozik, a többi régió adottságairól nagyon hiányosak az ismereteink, ezért nem mernénk javasolni ezt az egész támogatási rendszer egészére. Lehet nagyon régióspecifikus megoldásokat alkalmazni.

b) Nemzetközi programok önrészéhez való hozzájárulás. Minden intézmény számára az EU-s programok esetében nagyon komoly gondot jelent (az utófinanszírozás mellett) az önrész biztosítása. Az önrészhez való teljes vagy részleges hozzájárulás a fentiekhez hasonló elveket követne: „kis” támogatással nagy erőforrások elérése. Ez nagyban segíthetne abban, hogy az intézmények egyáltalán pályázzanak EU-s forrásokért.

  1. Kiemelt programok hosszú távú kiszámítható támogatása (minimum 3 év)

Olyan átfogó projektek támogatására gondolunk, amelyek egy év alatt realizálhatatlanok, hosszú távú megvalósításuk viszont komoly tudást hozhat az adott közösség és annak közszereplői számára. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a programok több diszciplínát öleljenek fel. Tehát komplex, átfogó kutatási programok legyenek, hogy az adott terület lehető legtöbb komponensét meg lehessen vizsgálni. Az így kialakított programokban több tudományos intézménynek kellene résztven- nie, hozzáadva a maga szaktudását és addigi kutatási tapasztalatait, eredményeit. Ez kooperációra ösztönözheti az egyes intézményeket, a kooperáció eredménye pedig mindig több egy plusz egynél. Elképzelhetők egész Kárpát-medencei projektumok is, amelyek keretében az adott kérdéskört régiónként megvizsgálják és összehasonlító eredményeket tudnak produkálni. Ilyenekre az elmúlt időszakokban voltak már példák.

  1. Az eddigi programok (Határon túli Magyar Tudományosságért Ösztöndíj Program, Domus Hungarica stb.) folytatása

Természetesen fontosnak tartjuk az MTA eddigi programjainak a folytatását, a Domus Ház megtartását, az ugyanis egyfajta szellemi fellegvára és kutatói bázisa a határon túli kutatóknak Magyarországon.

Tudatában vagyunk annak, hogy mindezek csak az anyagi források nem is jelentéktelen növelésével lehetségesek, ugyanakkor (mint fentebb kifejtettük) javaslataink arra is irányulnak, hogy a támogatások az eredmények és többletértékek létrehozása mellett újabb anyagi erőforrások generálását is ösztönözzék, erősítve az egyes intézmények stabilitását és függetlenségét.

 
 

The index.php: SIZE[b]: 21,697 MODIFIED: 2018.12.04 23:13:49.MD5: 9e9360fc5ac00f07cbbd76f98e8210ab STATUS: OK