Úvod / Nyitóoldal
   
 
Oto Psenak  21-03-04   268  
0
1975-ben jelent meg a Magyar Újságírók Országos Szövetsége kiadásában Máté György brossúrája a tiltott magyar pártsajtó történetéröl 1917-1945 között "Új március hírnöke" címmel, amelyben két fejezet erejéig foglalkozik a Csehszlovakiában megjelenö kommunista lapokkal is.  

Csehszlovákiában a Kommunista Párt 1921-ben alakult meg. A baloldali szociáldemokráciának is erős szervezete volt. Lapjainak egy része már a kommunista párt megalakulása előtt kommunista szellemben írt, támogatta a magyar és a szlovák tanácsköztársaságot és élesen szembefordult a magyarországi fehérterrorral. A legjelentősebb a Kassai Munkás (1922. március i-től: Munkás) volt.

A Munkás régi szociáldemokrata lap, már 1907-ben, indulásakor szemben állt a jobboldali vezetőséggel. A Tanácsköztársaság után Szlovákiába emigrált magyar kommunista író-újságírók közül rendszeresen foglalkoztatta Gábor Andort, Mácza Jánost, Illés Bélát, Komjáth Aladárt és másokat. Szlovákia iparvidékein és Magyarországon is terjesztettek. 25 ezer példányban jelent meg. A pártalakulás után pártlappá lett.

A Kassai Munkás eleinte a Mészáros, majd a Kovács utcában, elég mostoha körülmények között készült. Szerkesztői a pártonkívüli Surányi Lajos, a kommunista Fried Jenő, Gyetvai János, Mácza János, Jász Dezső és Háy László volt. Érdekes, színvonalas, harcos újság volt, amelynek lapjairól képet lehet kapni a kor munkásmozgalmáról, a nép életéről.

A Munkás-on kívül a húszas években Csehszlovákiában több más magyar nyelvű pártlap is megjelent. A nevezetesebbek: A Harc (Bratislava), Az Ifjú Gárda (Bratislava), Fiatal Kommunista (Prága), Munkáslap (Komarno), Népszava (Bratislava), Népszava (Komarno), Kommunista Ifjúmunkás (Prága), Proletár (Moravska Ostrava), Nómunkás (Kosice), Szovjetföld (Bratislava), Szikra (Bratislava), Világszemle (Bratislava), Vörös Munkás (Prága), Vörös Segély (Moravska Ostrava), Vörös Zászló (Kosice).

Csehszlovákiába a Bécsben megjelenő magyar pártsajtót is rendszeresen szállították. Egy ideig kötegekben vitték át a lapokat a határon, de ez nehézkesnek és veszedelmesnek bizonyult. Ezért később úgy oldották meg a dolgot, hogy az clbcnmühli pártnyomdában a magyar sajtótermékek matriácit két példányban állították elő. A 2 első matricáról Ausztriában nyomták az újságot, a másodikat Szántó Zoltán, Pór Dezső, vagy Pór Sándor juttatta Csehszlovákiába. Egy osztrák pártmunkás segítségével a matricákat Retz határállomásnál a csehszlovákiai Znaimba vitték át. Onnan vonaton szállították Kladnóba, ahol azokból egy baloldali nyomda elkészítette a lapokat. Egy részüket Szlovákiában vették meg, a nagyobbik részt átcsempésztek Magyarországra.

Csehszlovákiából elsősorban Észak-Magyarországot, Győrt, Salgótarjánt, Sátoraljaújhelyét látták el pártsajtóval. A Dél-Magyarországra irányuló tiltott sajtótermékek inkább a jugoszláv csapatok által megszállt Baranyából jutottak az országba.
 
A MAGYAR NAP

A népfrontpolitika korszakának kezdeten a Csehszlovákiában kiadott magyar nyelvű kommunista időszaki lapok. Az Út és a Munkás már csak akadozva jelentek meg. Csehszlovákia Kommunista Pártja új irányvonalának ezek a kis lapok már nem is feleltek meg. Olyan napilapra volt szükség, amely nemcsak a legális kommunista párt tagjainak és rokonszenveWíinck, dc minden fasisztaellenes hazafinak szól. A fasizmus előretörésének korszaka volt ez. Csehszlovákiát nemcsak a német fasizmus, de a lengyel és magyar nacionalizmus, valamint a belső fasiszta mozgalom is fenyegette. A polgári demokratikus rendszerhez ragaszkodó osztályok és rétegek mozgósítására ezáltal sok lehetőség volt. A népfrontpolilika sikeres alkalmazása érdekében úgy döntötek, hogy az új napilap, a Magyar Nap nem lesz nyíltan a párt lapja, dc annak politikáját képviseli.

A Magyar Nap szervezése céljából 1955-ben a párt „semleges" kiadóvállalatot hozott létre. Némi nehézséget okozott, hogy csak a távoli Moravska Ostravában találtak olyan jól felszerelt lapnyomdát, amelynek szabad kapacitása volt. 1956 februárjában Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezető szervei kinevezték a főszerkesztőt, Moskovics Kálmánt (álnéven Kálmán Miklós). A kiadói és szervezői feladatot Zsigmondi Endre és Ferencz László látta el. A Magyar Nap első száma 1936. március 3-án jelent meg, 3000 példányban. A példányszám idővel 8000-ig emelkedett.

Egyes számait, amelyek különösen fontos eseménnyel foglalkoztak, 20000 példányban nyomták. Az újságnak Csehszlovákiában tekintélyes belső munkatársi gárdája és levciczö-tudósítóháló/ata működött. Ezen kívül rendszeresen közölte romániai (Balogh Edgár, Méliusz József), szovjetunióbeli (Madzsar József, Kassai Géza), franciaországi (Tamás Aladár, Bajomi Lázár Endre) írásait. Ritkábban került sor Magyarországról érkezett cikkek közlésére.

A Magyar Nap első oldalán vezércikket közölt. Mellette bel- és külföldi tudósítások, a második és a harmadik oldalon a híranyagok mellett glosszák és kommentárok foglaltak helyet. A negyedik, Ötödik oldalra kulturális anyagot, folytatásos regényt, novellát, verset tördeltek. A hatodikon közgazdasági cikkeket, híreket közöltek. Itt jutott hely a sportrovatnak is. Számos visszatérő kisrovat élénkítette a lapot. A magyar kormány irányítása alá került Prágai Magyar Hírlappal, a jobboldali Magyar Újsággal és a polgári néplapként megjelent Új Hírekkel lefolyt vitái érdekes kortörténeti dokumentumok.

A Magyar Nap a korszak egyetlen európai magyar nyelvű kommunista napilapja volt. Ügyes, tehetséges, mozgékony gárdája olyan érdekes anyagot hozott össze, amelyet a Kortárs, a Híd, az Új Hang, a Kanadai Magyar Munkás is át tudott venni. Elég elterjedt volt Magyarországon is.

Az északi megyékbe a határforgalom útján, a fővárosba és a délibb területekre postán küldték be. Jó néhány Magyar Nap példányhoz a moszkvai Új Hangot is mellékelték. 1937-tól kezdve a magyar hatóságok tudatosan igyekeztek ezt megakadályozni. A postán szállított lapokat nem kézbesítették, a terjesztőket elfogták. A határforgalomban történt csempészést azonban nem tudták teljesen lehetetlenné tenni.

A lap - a csehszlovákiai politikai kérdésekkel való foglalkozása mellett - sokat írt a magyarországi helyzetről is. Különös figyelmet szentelt a kialakuló ncpfrontmozgalonmak, ezen belül a Márciusi Frontba tömörült népi írók tevékenységének. Cikkei, glosszái leleplezték a magyar kormány népellcnes tevékenységét, háborús előkészületeit. Magyarországi tájékozódását nehezítette, hogy itthon abban az időben szünetelt a kommunista pártszervezetek munkája. Kapcsolatban volt a Gondolattal és más haladó szellemű magyarországi lapokkal.

A polgári demokratikus Csehszlovákia ellen 1938 Őszén széles körű fasiszta támadás alakult ki. Az úgynevezett müncheni döntéssel Hitler és Horthy szabad kezet kapott az ország feldarabolására. A Magyar Nap - a többi csehszlovákiai kommunista és népfrontlappal együtt - mindvégig fasisztaellenes összefogásra, ellenállásra szervezett. A csehszlovák kormány azonban engedett a külső erőszaknak; a német és a magyar fasiszta erők elfoglalták az ország jelentős részét. Csehország és Szlovákia megmaradt területén németbarát, kommunistaellenes kormányok alakultak. Betiltották Csehszlovákia Kommunista Pártjának működését. A párt - hasonlóan a fasiszta uralom alatt élő többi ország kommunista mozgalmához - illegalitásba vonult. Sajtója is titokban jelent meg.  A Magyar Nap utolsó .száma 1938. október 13-án jelent meg.

FÁBRY ZOLTÁN, BARTA LAJOS, BETLEN OSZKÁR

A Csehszlovák Kommunista Párt harcaiban csaknem fél évszázadon át vett kiemelkedő módon részt. Fábry Zoltán (1897-1970) író, publicista. Újságírói tevékenységét a Munkás című kassai napilapnál kezdte el. 1926-tól a kolozsvári Korunk csehszlovákiai szerkesztője volt. A Korunk fejlődése szempontjából a csehszlovákiai magyar irodalomnak nagy jelentősége volt, hiszen itt hosszú időn át legális kommunista párt működött. Fábry maga is igen aktív cikkírója lett a folyóiratnak. 1931 és 1936 között Az Út című kommunista
kultúrpolitikai szemle szerkesztője, majd a Magyar Nap állandó munkatársa volt. A népfrontpolitika idején kommunista és nemkommunista lapokba számos kiváló tanulmányt írt a népi írókról, a Sarló-mozgalomról, a nemet, a magyar és a csehszlovák fasizmusról. A szlovák fasiszták ezért 1941-ben letartóztatták. A felszabadulás után is aktív része volt a szlovákiai politikai és irodalmi életben. Cikkei, tanulmányai több kötetben öszszegyűjtve (A gondolat igaza, A béke igaza, Hidak és árkok. Palackposta,

Ember az embertelenségben, Harmadvirágzás) is megjelentek. Baría Lajos (r878—1964) író, szerkesztő. Újságírói tevékenységét a polgári radikális Világ című napilapnál kezdte. A Tanácsköztársaság idején az írói direktórium tagja és az írószakszervezet titkára lett. A Fáklya cs az Emberség című folyóiratok szerkesztője volt. Bécsi emigrációja idején előbb Kassák Lajos, majd Komját Aladár köréhez tartozott. Ez utóbbi hatására belépett a Kommunista Pártba. 1929-32-bcn Bratislavában szerkesztette a haladó Új Szó című lapot. Ez a lap már a Komintcrn VII. kongresszusa előtt a fasisztaellenes népfront politikai platformján készült.

A falukutató mozgalom egyik előfutára volt. A Magyar Napban számos cikket írt a fasizmus, a háború ellen, bemutatta a munkásság fejlődő kulturális életét. 1939-ben Londonba emigrált, onnan küldte Írásait a kanadai és egyesült államokbeli kommunista lapoknak. A felszabadulás után hazatért. Haláláig aktív irodalmi tevékenységet folytatott.

Betlen Oszkár (1909-1969) villanyszerelő. Egészen fiatalon lett kommunistává, újságíróvá. A magyar mozgalomban való részvétele miatt 1931-ben letartóztatták, elítélték, majd szlovákiai származása miatt kitoloncolták Magyarországról. Ott szervezője volt a Magyar Fiatalok Szövetségének. Egy ideig a népfront - szervezet országos titkára volt. A Magyar Napba írott cikkei, riportjai jó megfigyelőkészscgről, szerkesztési érzékről, logikáról, marxista tudásról tanúskodnak. A felszabadulás után újságíróként, szerkesztőként, történészként itthon dolgozott.
 
 
 

The index.php: SIZE[b]: 27,706 MODIFIED: 2021.01.22 22:13:44.MD5: f5341ba7412a090aa762cfdb4916ed98 STATUS: OK  This window is : x